Színmustra

Egy korábbi bejegyzésben olvashattatok már a festékekről, miket érdemes megvenni, melyik milyen, de most egy újdonságot hozok. Nem egy világot megrengető találmány, mégis lehet hogy valakinek éppen ez kell. Ismerős, hogy amire rákeresel, azt Google bácsi megjegyzi és onnantól kezdve ontja rád a releváns tartalmú hirdetéseket. Na így vagyok én a festékekkel. A “prestigify” folyton ezt hirdette, kíváncsi voltam, és egész jó áron sikerült megvennem az ali expressen, így kipróbáltam.

42 féle szín, a fehértől a szürkéig. Nekem hiányzott a fekete és a lehetőség a színkeverésre (tudom, kérdezhetitek, hogy 42 nem elég?, csak amikor árnyékolok én a szürkének vagy 4 féle árnyalatát biztosan felviszem.)

Egyébiránt nagyon praktikus, ha valahova éppen kiruccansz, hogy egy rajzot elkészíts, és nem akarsz túl nagy táskát cipelni, tökéletes megoldás, de nálam ő csak egy biztonsági tartalék lehet. Csak egyedül vele biztosan nem indulnék el… Egyébiránt a mérete sem túl nagy, a magassága 1 mm a festéknek, tehát túl messzire nem jutunk vele. Létezik olyan verzió is, ahol kis lapokra van vékony rétegben felvíve a festék, és arról lehet leoldani.

Kérem szépen, ki kell próbálni. Én megtettem:

Kisújszállás – Kumánia

Miről híres Kisújszállás? Gyógyvizéről biztos, és arról is, hogy itt született Csukás István. Jah, és itt lakik a nővérem. Amikor meglátogatjuk őket, mindig a Kumánia ifjusági szállásán alszunk, az öt faház egyikében. Szuper kis hely, nincs radiátor, mert a falakban be van csövezve a Kumánia meleg vize, az melegíti a falakat. (Na jó, nyáron viszont nem hűti és meleg volt…)

Amíg vártuk a férjeinket, hogy visszaérjenek a vásárlásból – hát nem volt pár kocsma pont útközben?… – megörökítettem, ami látszott a Kumánia fürdőből a faházakból…

Szépen lassan fejlődik a város. Utoljára amikor itt voltunk, a POM-POMot ábrázoló (gyerekkorom kedvenc meséje) kis fát csodáltuk  meg, most meg éppen megszáradt a festék az új játszótéren, ahol a SÜSÜ mese szereplői elevenedtek meg. Ha erre jártok, feltétlenül nézzétek meg: